Fiume városa (ma Rijeka, Horvátország) hazánk legnagyobb tengeri kikötője volt a történelemben, aminek emléket állít a http://www.folyamlovaros.hu/ kezdeményezés is. Elhelyezkedésének köszönhetően a város fő profiljai közé már évszázadok óta a kereskedelem tartozik. Cikkünkben a kereskedelmet figyelembe véve fogjuk bemutatni Fiume történetét.
Az első írott források, melyek Fiume kereskedelmi tevékenységére vonatkoznak, 1404-ben árumegállító joga volt a városnak, melyet aztán több száz évig gyakoroltak még.
A 15. században már egy kereskedelmi osztály is kialakult a városban, kis részük régóta a város lakója volt, nagyobb részük viszont a kiváló adottságok miatt költözött ide. A 16. századra már felvette a város a kereskedelmet tekintve Trieszttel. Ekkor a fiumei kikötő tömeges kiviteli árui a vas, német és magyar állatbőrök és a horvát partvidék fája, beviteli árui pedig az olasz faolaj, bor, gabona, sáfrány voltak.
A 16. század vége felé és a 17. század elején a fiumei hajóácsok műhelyeiből kerültek ki az uszokok rettegett halászbárkái. A 16. századból fennmaradt írásos emlékek alapján kijelenthető, hogy ebben az időszakban a kikötőváros fő kereskedelmi és ipari profilját a hajóépítés, hajójavítás jelentette. A fiumei hajók, az olasz és dalmát kikötőkben is keresettek voltak.
Fiume kereskedelmének fejlődését Trieszt nagy versenyével szemben is, a velenceiekkel kötött béke után előbb I. Lipót kedvezése, később pedig III. Károly privilégiuma lényegesen előmozdította, aki 1717-ben Trieszttel együtt vámmentes szabad kikötőnek nyilvánította Fiumét.
A kreatív időtöltések minden ember számára hordoznak pozitívumokat, azonban ez különösen igaz a fejlődésben levő gyerekek számára. Természetesen nem arra, kell itt gondolni, hogy a kisgyerekek egyből készítsenek el egy egész nyakláncot, azonban a kreatív időtöltés, legyen az bármilyen egyszerű, számos előnnyel jár.