A mezőgazdasági termelés egyik velejárója a rendszeres vadkár, ami a termelők bevételeit, profitját csökkenti. Mivel a vadkár mértéke jelentős is lehet, így a mezőgazdasággal foglalkozó fél és a vadkárral foglalkozó felek gyakran nem értettek egyet abban, hogy pontosan mennyit is kellene fizetni a vadgazdálkodónak kártérítés címén.
A vadkárbecslés folyamatának leegyszerűsítése, egységesítése miatt vezették be az egységes vadkárbecslési protokollt, melynek köszönhetően a régi problémák nagy része megoldódni látszik.
A vadkárbecslésben az első lépés mindig az, hogy a termelő megbecsüli a kárt, és megbeszélik a vadgazdálkodóval, hogy ő is egyetért-e a kár mértékével. Ha nem tudnak 5 napon belül megegyezni, akkor az illetékes területi jegyzőnél lehet vadkárbecsléssel foglalkozó szakértőt kérni. Vadkár szakértőt rendelhet ki a bíróság is, ha már annyira előrehaladott állapotban lenne az ügy lefolyása.
Korábban nagyon sok múlott azon, hogy ez a vadkár szakértő hogyan ítélte meg a kárt, mivel saját, szubjektív értékrendszere alapján értékelte a vadkárokat, addig az új protokollnak, szabályozásnak köszönhetően ma már minden szakértő ugyanazokat az irányelveket kell, hogy kövesse, amikor fel akarja becsülni a keletkezett kár mértékét.
A protokoll terheket ró a vadgazdálkodóra, ugyanis ha hagyja elszaporodni a vadállományt, akkor magasabb költségek megtérítésére kell számítania, ugyanis emiatt természetesen megnövekszik a vadkár mértéke is.
A különböző betegségek, érzékenységek miatt rengeteg embernek kell odafigyelnie minden egyes étkezésre, hogy ne fogyasszon olyan ételeket, termékeket, melyekre érzékeny lehet. Az egyik leggyakoribb ilyen probléma a gluténérzékenység, ugyanis ez a betegség a legalapvetőbb étkezésekre is rányomja a bélyegét, pl. nassoláskor is figyelni kell arra, hogy